Az ősi, fosszilis fogak elemzése betekintést nyújt a szoptatási szokásokba

202

Bal oldalon az Australopithecus africanus, a jobb oldalon a korai Homo nemzetség egy foga. Mikroszkópos elemzéssel a kutatók képesek voltak meghatározni a kalciumstabilizált izotóp-összetételt és kompozíciót, amely csoportspecifikus ápolói, gondozói, távolabb pedig szoptatási viselkedést tárt fel. (Fénykép: Vincent Balter)

Az anyatej jelentõsége és szerepe a csecsemõ fejlõdésében ma már egy jól ismert tény. Egy nemrégiben elvégzett tanulmányban a kutatók legkorábbi őseink néhány fosszilis fogát analizálták és felfedezték, hogy az első emberek szignifikánsan hosszabb ideig szoptatták csecsemőiket, mint kortárs rokonaik. Lehetséges, hogy ez szerepet játszott olyan folyamatokban, mint például az agy fejlődése – és így az emberi faj fejlődése.

A dél-afrikai homininek, a korai Homo, a Paranthropus robustus  és az  Australopithecus africanus közel 40 megkövesedett fogának elemzésével gyűjtött adatok elsőkörös, vadonatúj bepillantást nyújthatnak az elválasztás gyakorlatához, valamint az elválasztás gyakorlatának evolúciós összefüggésekben játszott szerepéhez.

A tanulmányban a kutatók megvizsgálták a stabil kalcium-izotópok arányát a fogzománcban, ami az anyatej fogyasztásának mennyiségét képes jelezni csecsemőknél. Az eredmények szerint a kor meghatározásával és a fogzománc fejlődésének rekonstruálásával a tudósok meg tudták mutatni, hogy a Homo korai utódjait kb. 3 vagy 4 éves korig szoptatták. 3-4 évig! Ennek jelentőségét hangsúlyozza a P. robustus és az A. africanus  csecsemők anyatejjel való táplálása is. Fogaik elemzése azt mutatta, hogy a szoptatás az élet első hónapjaiban leállt. “Az ilyen viselkedési különbségek valószínűleg nagy szerepet játszottak az emberi törzsfejlődési vonal tagjainak alakulásában, például a társadalmi csoportok méretével és felépítésével, az agy fejlődésével vagy a demográfiával kapcsolatban” – mondta a tanulmány egyik vezető szerzője, Dr. Theo Tacail a Bristoli Egyetem Földtudományi Iskolájának professzora.

“Az eredmények hangsúlyozzák a fosszilis fogmaradványokban a kalciumstabilizált izotóp-kompozíciók további kutatásának szükségességét annak érdekében, hogy megértsük az elválasztási gyakorlatok más tulajdonságokkal, például az agymérettel vagy a társadalmi viselkedéssel kapcsolatos együttes fejlődését” – folytatta.

A “Calcium isotopic patterns in enamel reflect different nursing behaviors among South African early hominins” című tanulmányt 2019. augusztus 28-án tették közzé a Science Advances folyóiratban.

Forrás: www.dental-tribune.com