Államtitkárság: a salátatörvény az egészségügyben jelentős fejlesztéseket jelent

368

Az MTI-hez eljuttatott közleményében az államtitkárság kiemelte: az egészségügyi rendszert alapjaiban megújító intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme a betegellátás strukturális átalakítása, tartalmazza a gyógyszerár-támogatási rendszer reformját, továbbá a kormány garanciát vállalt az egészségügyi ágazatban dolgozók anyagi körülményeinek javítására. A törvény tartalmazza azt is, hogy a térítésmentes fogászati ellátás igazodik a nyugdíjkorhatár változásaihoz, továbbá hogy a jövőben értékelni kell az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét.

“Magyarországnak egy, a jelenleginél jóval hatékonyabban működő egészségügyi ellátórendszerre van szüksége, ahol a minőségi szolgáltatásokhoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi polgára” – olvasható a közleményben. Az átalakítás alapja a betegközpontúság és a transzparencia. Úgy rendezték át a meglévő egészségügyi kapacitásokat, hogy biztosítsák: a betegek a legrövidebb időn belül az állapotuknak legmegfelelőbb, biztonságos és jó minőségű ellátásban részesülhessenek. Az országos várólista-nyilvántartás létrehozásával pedig pontosabban követhető lesz, hogy mely intézmények esetében mennyien, milyen hosszú ideig várakoznak az egyes ellátásokra. Mindezek mellett a törvény megteremti a közeljövőben felállítandó betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi és dokumentációs központ keretét is – sorolták.

A jogszabály értelmében változik a gyógyászati segédeszközök felírásának ellenőrzése, és a törvénycsomag része a gyógyszerár-támogatási rendszer reformja is. Ennek értelmében azon gyógyszerek után, amelyek legalább hat éve a piacon vannak, és nincs generikusan helyettesíthető készítményük, a gyógyszergyártók 10 százalék adó befizetésével járulnak hozzá a gyógyszerkassza megtakarításaihoz. Ezen felül a “széles körű szakmai egyeztetés eredményeként” született jogszabály részletezi a szakdolgozók bértáblájának változásait, megteremti a közvetlen betegellátásban dolgozók bérfejlesztésének feltételeit. A béremelést január elsejéig visszamenőlegesen egy összegben, augusztusi fizetésükkel kapják meg a dolgozók. Az elrendelhető többletmunka, az ügyeleti idő mértékének szabályozása mellett a jogszabály kimondja, hogy egészségügyi válsághelyzet esetén bármely ellátást végző orvos és szakdolgozó átirányítható más járó- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, illetve ideiglenesen felállított egészségügyi intézménybe. A jogszabály a közlemény szerint megteremti a rezidensek érdekérvényesítésének rendszerét, továbbá a szakmai kamarák hivatásrendi köztestületi tekintélyének helyreállítása érdekében változik a kamarai törvény is. A szabályozás mostani módosításával a vonatkozó tisztségre vagy ügyintéző szervben betöltött tagságra csak abban az esetben nem lehetséges az eddigi képviselőket újraválasztani, ha a jelölt a tisztséget már két egymást követő alkalommal betöltötte. Az első megválasztást a 2011-es, a kötelező tagság alapján történt kamarai újjászerveződéstől kell számítani – írta az államtitkárság.