10 magyar orvos, akinek élete filmvászonért kiált

1054

10. Békésy György (1899-1972)

http://atomenergiainfo.hu/wp-content/uploads/2013/04/bekesy1.jpgAz 1961-ben orvosi és élettani Nobel-díjat nyert Békésy kezdetben a postai távközléssel foglalkozott. A telefon hallgatórészének fejlesztette tovább, és ehhez jelentős biológiai és anatómiai tanulmányokat folytatott. Hallószervünk, a fül ekkor került érdeklődése középpontjába, és ha már így történt, kidolgozott egy teljes akusztikai rendszert, aminek köszönhetően az akkori Magyar Rádió stúdióinak az akusztikáját is megtervezhette. Pályafutásának jelentős részét itthon alkotta meg, és csak később ment ki Amerikába, ahol a Harvardon kutatott tovább, akkorra már nemcsak a fül, hanem a látás területét is vizsgálta. Miután harvardi laboratóriuma leégett, egészen haláláig a Hawaii Egyetemen tanított.

9. Szász Tamás István (1920-2012)

http://media-cache-ak0.pinimg.com/736x/77/9e/5b/779e5bc895f07002b4a0f271256d4d47.jpgA 2012-ben elhunyt Szász Tamás elsősorban liberális szellemiségű pszichiátriai nézeteivel vált ismertté. Alig múlt 18 éves, amikor Amerikába emigrált, ahol pár éven belül – orvosi diplomájával együtt – az állampolgárságot is megkapta. Munkájával kezdetben az Amerikai Haditengerészetet segítette, később pedig számos amerikai egyetemen vendégelőadóként tevékenykedett, miközben saját rendelőt is nyitott.

Cikkeiben, tanulmányaiban az elmebetegek jogait védte, mondván, az “elmebeteg” címke valójában boszorkányság, ami sérti a beteg emberi jogait. A kényszerkezeléseket is ellenezte, ugyanakkor lándzsát tört az eutanázia mellett. Sosem tartotta magát szcientológusnak, de volt kapcsolata a Szcientológia Egyházzal.

8. Selye János (1907-1982)

http://static.egeszsegkalauz.hu/db/00/F6/selye-d000000F6e4bc8b8738aa.jpgA stressz tudományának egyik legnevesebb kutatója, Selye János félig osztrák-félig magyar családban született, aki bár Bécsben született, de Komáromban nőtt fel. Orvosi diplomáját Prágában szerezte, később azonban a tengerentúlon tevékenykedett. Az amerikai hadsereg sebészeti tanácsadójaként is dolgozott. A stresszről mint orvosi kutatási területről világszerte ő írt elsőként, ráadásul a Nature c. szaktudományos folyóiratban. Magyarországra csak vendégelőadni járt, könyvei és orvosi eredményei máig rendkívül népszerűek.

Prevencios banner

7. Árkövy József (1851-1922)

http://rabbi.zsinagoga.net/files/2014/01/099_1-239x300.jpgA fogorvos családban született Árkövy a magyar fogorvoslás talán legjelentősebb alakja. Budapesten diplomázott, de utána Londonban mélyítette el gyakorlati tudását. Hazatérése után a külföldön megszerzett tapasztalatait itthon hasznosította; magánrendelőt nyitott, sőt magángyógyintézetet is létrehozott. Praktizálása mellett kutatott és tanított is, a szegény betegeket pedig ingyen fogadta. Mindent megtett azért, hogy a fogászati oktatást az orvostudományi kurzusokat részéve tegye, ami hosszas erőfeszítések után végül sikerült is neki. 1918-ban a világon elsőként lett a sztomatológia professzora.

6. Szentágothai János (1912-1994)

http://www.ekor-lap.hu/2011/1205/szentagothai.jpgSzentágothai a valaha élt egyik legnagyobb formátumú magyar kutatóorvos, akiről ösztöndíj-programot, teret, kutatóközpontot, sőt egy egész évet is elneveztek (2012 volt a Szentágothai-év, vagyis a magyar tudomány éve). Pályafutása során meghonosította az elektronmikroszkópos agykutatást, és ezzel együtt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia területén. Bécs helyett Pécset választotta kutatása helyszínéül, mellyel hazaszeretetéről is tanúbizonyságot tett. Érdekesség, hogy Az ember anatómiájának atlasza c. kötetet nemcsak írta, hanem rajzolta is, 1990-től pedig az MDF “színeiben” országgyűlési mandátumot szerzett, és egészen haláláig végezte közösségi munkáját a külügyi bizottság tagjaként.

5. Goldberger József (1874-1929)

http://www.diet.com/info/img/nwaz_01_img0115.jpgGoldberger magyar származású orvosként került ki Amerikába, ahol manapság is a klinikai epidemiológia hőseként tisztelik őt az emberek. A pellagra nevű betegség gyógyításában elért eredményei forradalmi jelentőségűek, még akkor is, ha közben bekövetkező halála miatt kísérleteit már soha nem tudta befejezni. Hogy igazát bebizonyítsa, saját magán is végzett kísérleteket, sőt a feleségén is, és igaza lett: tudóstársai azt állították, hogy a pellagra fertőzéses eredetű betegség, ám Goldberger hiába fecskendezte be saját maga (és felesége) szervezetébe pellagrás betegek vérét, semmi bajuk nem esett utána. (Bizonyítva ezzel Goldberger igazát: a betegség nem fertőzés, hanem táplálkozásból eredetű kór.)

Az amerikaik többször terjesztették fel őt Nobel-díjra.

4. Jendrassik Ernő (1858-1921)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Ern%C5%91_Jendrassik_(ca._1880).jpg/200px-Ern%C5%91_Jendrassik_(ca._1880).jpgA honi ideggyógyászat letéteményese, Jendrassik a budapesti egyetemen szerezte orvosi oklevelét, azután a lipcsei és a müncheni klinikákon tevékenykedett. Külföldi tanulmányait követően ő is hazatért, és bármelyik klinikán dolgozott, mindenhol vezetői pozíciót töltött be. Az idegrendszer kóros elváltozásait kutatta, a róla elnevezett Jendrassik-féle műfogás pedig világszerte ismert térdreflex-próba. Jelentős eredményeket ért el a hipnózis és a szuggesztió orvosi, tudományos kiértékelésében, és az ő kísérleteinek köszönhetően vezették be vizelethajtás gyanánt a kalomel elnevezésű gyógyszeralapanyagot. Neve hobbinyelvészként is ismerős lehet, hiszen tudatosan törekedett az idegen eredetű orvosi szakszavak magyarítására, illetve foglalkozott a magyar igehasználat kérdéseivel is.

3. Marek József (1868-1952)

http://www.vmri.hu/Dren/Marek.jpgA magyar állatorvoslás legnagyobb alakja, Marek József sokkal több volt, mint egyszerű állatgyógyász. Kezdetben a sertéspestis kórszövettanát kutatta, amivel első szakmai sikereit érte el. Ezután nyitva álltak előtte Európa legrangosabb állatorvosi intézményei. Itthon Marek honosította meg az állatorvosi tudományban az elektrodiagnosztikát. Kutatási témáiból írt könyveit számos nyelvre lefordították, nemzetközi sikerei vitathatatlanok. A lovak emésztőszervi bajait gyógyító ún. Marek-szondát ő fejlesztette ki, de egy bizonyos baromfibetegség (tyúkbénaság) diagnózisát is ő ismertette először (“Marek-betegség”). 1949-ben Kossuth-díjat kapott.

2. Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

http://www.med.u-szeged.hu/site/upload/2014/12/szent_gyorgyi_albert.jpg
Egyik leghíresebb hazai Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert, aki egyedüliként hazai tevékenységéért részesülhetett a legrangosabb tudományos elismerésben. Külföldi tanulmányait otthagyva Klebelsberg Kunó hívására jött haza, és lett a szegedi egyetem vezető professzora. Eredményeit, kutatásait dióhéjban összefoglalva is hosszú lenne itt közölni, de az biztos, hogy nemcsak orvostudományi szerepe, hanem emberi nagysága és a világháborúban való részvétele is filmre kívánkozna. Előbbire jó példa, hogy pályája csúcsán maga helyett Kodály Zoltánt javasolta az MTA elnökének, utóbbiról pedig el kell mondani, hogy még Hitler is elfogatóparancsot adott ki ellene, hiszen Szent-Györgyi Isztambulban (titokban) intézte volna a háborúból való kiugrásunkat.
Ha már Alan Turing, ha már Kódjátszma és ha már Oscar-várományos film: Szent-Györgyi pályafutásáról sokkal összetettebb, izgalmasabb és érdekesebb filmet lehetne készíteni.

1. Semmelweis Ignác (1818-1865)

http://cms.sulinet.hu/get/d/b99d32bd-d305-4c23-a2ce-3f9b20153559/1/5/b/Normal/semmelweis.jpgAz anyák megmentőjének tartott Semmelweis tragikus sorsa szintén kiváló filmes alapanyag lehetne. A meg nem értett zsenit a korszak hivatalos tudósai (akiknek nézeteit a későbbi tudományos felismerések rendre megcáfolták) mind komolytalannak tartották, Semmelweis hangulatingadozásai pedig “kapóra jöttek” nekik, hogy a férfit beutalják a döblingi elmegyógyintézetbe, ahol nem sokkal később – az ápolók fizikai bántalmazásai nyomán – elhunyt. Tudományos eredményeit, megfigyeléseit csak halála után ismerték fel, addig nem foglalkoztak vele, sőt – mint említettem – komolytalannak tartották őt, illetve a nézeteit. Higiéniás eljárásai hiába bizonyították az igazát, eredményeivel mindig süket fülekre talált, hiszen az akkori tudomány még nem ismerte a kórokozó baktériumok létezését.

Mára már tudjuk, hogy Semmelweis Ignácnak a fertőzésről kialakult elméletek történetében korszakalkotó jelentősége van. Tragédia, hogy az ő korában ezt még senki sem tudta rajta kívül.

Forrás: caitimor.blog.hu

Jelentkezem a Prevenciós Szimpóziumra